Üzletszabályzat

A BÁTOR PÉNZÜGYI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA

Hatályos: 2014. december 01-től

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A Bátor Pénzügyi Zrt. (továbbiakban: Társaság) a Miskolci Törvényszék Cégbíróság, mint cégbíróságon Cg. 05-10-000603 számon bejegyzett, zártkörű részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény. A Társaság a tevékenységeit a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény, és az irányadó egyéb jogszabályok alapján az MNB jogelőd szervezete a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete I-805/2001. számon kiadott hatósági engedélye alapján végzi.

A Társaság hatályos Alapszabályában rögzített főtevékenysége, a Központi Statisztikai Hivatal Elnökének a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről szóló közleménye /TEÁOR ’08/ szerinti:

,,6499’08 Egyéb pénzügyi közvetítés”, főtevékenység végzése mellett, egyéb tevékenységek végzésére is jogosult:

,,6491’08 Pénzügyi lízing”,
,,6492’08 Egyéb hitelnyújtás”

A Társaság székhelye: 3530 Miskolc, Csengey Gusztáv utca 11. 1/1.
A Társaság adószáma: 12643606-1-05.
A Társaság cégjegyzékszáma: 05-10-000603
A Társaság NAIH azonosító száma: NAIH-81375/2014.

A Társaság nem csatlakozott a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódexhez.

 

1. AZ ÜZLETSZABÁLYZATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. Az Üzletszabályzat hatálya

A jelen Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni – jogszabály kötelező erejű rendelkezése, vagy a felek eltérő tartalmú kikötése hiányában – a Társaság és az Ügyfelei minden olyan üzleti kapcsolatára, amely során a Társaság pénzügyi szolgáltatást nyújt, vagy egyéb engedélyes tevékenységeket végez.

Ügyfél: A Társaság szolgáltatásait igénybevevő

  • 18. életévét betöltött, cselekvőképességében nem korlátozott, devizabelföldi vagy devizakülföldi természetes személy,
  • devizabelföldi vagy devizakülföldi – ha saját joga szerint ennek minősül – egyéni vállalkozó,
  • devizabelföldi vagy devizakülföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozás, szervezet.

A Társaság és az Ügyfél közötti jogviszony tartalmát és a kapcsolatok egyes részletszabályait az egyes ügylettípusokra vonatkozó szerződések állapítják meg. Az Üzletszabályzat irányadó mindazokban a kérdésekben, amelyekről az adott esetre vonatkozóan jogszabály vagy külön szerződés kifejezetten nem rendelkezik. Az Üzletszabályzat rendelkezései olyan szerződéses feltételnek minősülnek, amelyek a Társaságra és az Ügyfelekre egyaránt kötelezőek, külön elfogadás nélkül is.

A Társaság és az Ügyfél közös megegyezéssel eltérhetnek az Üzletszabályzat rendelkezéseitől.

Amennyiben az üzleti kapcsolatok során valamely kérdésben sem az Üzletszabályzat, sem az egyes szerződések nem rendelkeznek, a Magyarország területén hatályos Polgári Törvénykönyvének vagy más irányadó jogszabálynak a vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.

 

1.2. Az Üzletszabályzat nyilvánossága

1.2.1. Az Üzletszabályzat nyilvános, a Társaság ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében, illetve a Társaság honlapján a www.batorzrt.hu címen bárki megtekintheti és megismerheti. A Társaság az ügyfél és üzletfél kívánságára ingyenesen rendelkezésére bocsátja elektronikus formában a hatályos és módosításokat tartalmazó egységes szerkezetű Üzletszabályzatát.

 

1.3. Az Üzletszabályzat módosítása

1.3.1. A Társaság az Üzletszabályzat Ügyelek számára kedvezőtlen változtatását, módosítását, a változást megelőző 15 nappal korábban a Társaság honlapján közzéteszi.

Az Ügyfelek számára kedvezőtlen változást nem jelentő módosításokról a Társaság az Ügyfeleit legkésőbb a hatálybalépés napját megelőző munkanapon értesíti a módosítás Ügyfélforgalmi helyiségekben történő elhelyezése és a honlapon történő közzététel útján.

Amennyiben az Ügyfél a módosítás ellen a módosítás hatálybalépéséig írásban nem tiltakozik, azt elfogadottnak kell tekinteni.

Az Üzletszabályzat módosítása a hatálybaléptetéstől kezdve vonatkozik a hatályban levő szerződésekre is.

1.3.2. Ha az Ügyfél a Társasággal kötött szerződésében kifejezetten kéri az Üzletszabályzat módosításáról szóló értesítés megküldését, abban az esetben az Ügyfelek ezen körét a Társaság írásban, vagy elektronikus formában értesíti az Üzletszabályzat megváltozásáról.

1.3.3. Amennyiben az Ügyfél a tervezett módosítást nem fogadja el, a Társaság jogosult az Ügyféllel korábban megkötött szerződéseit, ha azok feltételei a módosítással összefüggésben változnának, az egyes szerződésekben meghatározott határidővel, illetve ilyen szerződési rendelkezés hiányában 30 napos határidővel felmondani.

 

1.4. Kapcsolat létesítése az Ügyfél és a Társaság között

1.4.1. A személyes adatok, a bank,- üzleti titok védelme, valamint a pénzmosás elleni jogszabályok alapján a Társaság az Ügyfelet azonosítja, illetve meggyőződik a képviseletében eljáró személy(ek) képviseleti jogosultságáról. A jelen 1.4.1. pontban foglalt Ügyfél-azonosítási szabályok jogszabályi előírásokon alapulnak, azoktól a felek szerződéssel nem térhetnek el.

1.4.1.1. A Társaság az üzleti kapcsolat létesítésekor írásban rögzíti az Ügyfél, a Képviselő, a Meghatalmazott, illetve az Ügyfél helyett rendelkezésre jogosult személy azonosító adatait. A Társaság az azonosítást minden olyan esetben is elvégzi, amikor azt jogszabály előírja, illetve ha a 4 szerződést, vagy rendelkezést az Ügyfél olyan meghatalmazottja írja alá, akiknek azonosítása még nem történt meg.

1.4.1.2. Azonosításra szolgáló okmányok

a) belföldi természetes személy esetén:

  • Személyi igazolvány, feltéve, ha lakcímet tartalmazza, vagy
  • Személyi igazolvány (kártya), a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal együtt, vagy
  • Útlevél, a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal együtt, vagy
  • Gépjárművezetői engedély (kizárólag kártya), a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal együtt.

b) Külföldi természetes személy esetén:

  • Útlevél, vagy
  • Külföldi hatóság által kiállított személyi azonosító igazolvány, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy
  • A Magyar Köztársaság rendészeti szerve által kiállított tartózkodási engedély.

c) Nem természetes belföldi személy esetén:

  • Gazdálkodó szervezet 30 napnál nem régebbi cégkivonata, illetve ha a cég bejegyzésére még nem került sor, a bírósághoz benyújtott bejegyzési kérelme, továbbá alapító okirata (társasági szerződése), valamint az adóbejelentkezési lap (ha a cégkivonat az adószámot, a statisztikai számjelet nem tartalmazza), egyéni vállalkozó esetében vállalkozói igazolványa és adószáma, illetőleg ennek hiányában az adóhatósághoz benyújtott adóhatósági bejelentkezési kérelme.
  • Más szervezet esetén a nyilvántartásba vételről szóló, hatóság vagy bíróság által 30 napnál nem régebben kiállított okirat, ennek hiányában a hatósághoz vagy bírósághoz benyújtott nyilvántartásba vétel iránti kérelme, továbbá alapító okirata (társasági szerződése), valamint az adóbejelentkezési lap (ha a nyilvántartásba vételi okirat az adószámot, a statisztikai számjelet nem tartalmazza.)

d) Külföldi nem természetes személy esetében:

  • A saját joga szerinti, a kiállítástól számított 30 napnál nem régebbi bejegyző okirat vagy annak igazolása, hogy nyilvántartásba vétele megtörtént, továbbá alapító okirata (társasági szerződése), valamint az Ügyfél képviseletére jogosult természetes személy képviseleti jogának igazolására alkalmas dokumentum (ha a nyilvántartásba vételt igazoló okirat az Ügyfél képviseletére jogosultat nem tartalmazza). Kétség esetén a Társaság az azonosítás elvégzéséhez egyéb okmányokat is bekérhet.

1.4.1.3. Azonosító adatok rögzítése:

A Társaság az azonosítás során az alábbi adatokat rögzíti:

a) természetes személy:

  • Családi és utónevét, előző nevét, születési nevét
  • Lakcímét
  • Születési helyét, idejét
  • Állampolgárságát
  • Anyja születési nevét
  • Az azonosító okmányának számát, típusát
  • Az azonosító okmányt kiállító hatóság megnevezését, betűjelét
  • Devizakülföldi természetes személy esetében a fentiekben meghatározott adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet,

b) nem természetes személy esetén a szervezet

  • Nevét, rövidített nevét,
  • Székhelyének, fióktelepének címét,
  • Főtevékenységét
  • Azonosító okiratának számát,
  • Képviseletére jogosultak nevét, beosztását
  • Kézbesítési megbízott azonosításra alkalmas adatait

1.4.1.4. Az Ügyfél köteles az általa a Társaság rendelkezésére bocsátott azonosító adatokban bekövetkezett bármely változásról a Társaságot haladéktalanul írásban értesíteni. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül, az ezzel összefüggésben keletkezett költségeket, károkat az Ügyfél viseli.

1.4.1.5. A Társaságnak jogában áll az azonosítást vagy annak kiegészítését bármikor elvégezni. A Társaság köteles megtagadni a szerződés megkötését, ha az Ügyfél, illetve Képviselő vagy Meghatalmazott a jogszabályban meghatározott személyi azonosító okmányokat nem mutatja be, vagy az okiratokat szerződéskötéskor nem bocsátja rendelkezésre, illetve ha az azonosítást más módon megakadályozza.

 1.4.1.6. A Társaság nevében jognyilatkozat tételére a Társaság képviseleti rendje szerint cégjegyzésre felhatalmazott személyek jogosultak, amelyről a Társaság kérésre igazolást ad.

 

1.5. Együttműködés, tájékoztatás

1.5.1. A Társaság és az Ügyfél az üzleti kapcsolataikban kölcsönösen együttműködve, egymás érdekeit is figyelembe véve kötelesek eljárni.

1.5.2. Az Ügyfél késedelem nélkül köteles a valóságnak megfelelően írásban tájékoztatni a Társaságot a fennálló kapcsolatok szempontjából jelentős körülményekről, tényekről, adatokról, illetve azok változásáról.

1.5.3. A tájékoztatási kötelezettség – az 1.5.2. pontban foglaltakon túlmenően – vonatkozik különösen az Ügyfél személyét, jogi helyzetét érintő változásra, címváltozásra, és a bejelentett képviselő személyének megváltozására.

1.5.4. Az Ügyfél a Társasággal szembeni tartozásának fennállása alatt köteles előre, illetve a tudomásszerzését követően haladéktalanul írásban tájékoztatni a Társaságot minden olyan körülményről, amely veszélyezteti a Társasággal szemben fennálló kötelezettségének teljesítését.

1.5.5. Jogi személy ügyfél különösen:

  • Az átalakulásra, kiválásra, szétválásra, összeolvadásra és beolvadásra vonatkozó döntéséről;
  • Ha csődeljárást, felszámolási eljárást, vagy végelszámolást kezdeményez maga ellen, illetve ha ennek a jogszabályi feltételei fennállnak;
  • Ha bármilyen módon tudomására jut, hogy harmadik személy a felszámolási, illetve végrehajtási eljárás megindítását kezdeményezte vele szemben;
  • Ha a gazdasági társaság működését veszélyeztető peres eljárást kezdeményeznek vele szemben;
  • Ha gazdasági társaság létrehozásáról, vagy vagyona egy részének gazdasági társaságba való beviteléről dönt;
  • A tulajdonosai körében a Társaság felé adott legutolsó tájékoztatás óta változás következett be;
  • A gazdálkodásában, üzleti tevékenységében a vagyoni és pénzügyi helyzetében bekövetkező minden lényeges változásról;

1.5.6. Az Ügyfélnek lehetővé kell tennie, hogy üzleti könyveit és feljegyzéseit a Társaság titoktartási kötelezettség mellett bármikor megvizsgálhassa, ha a köztük keletkező, illetve már fennálló valamely követelés biztonságának megítéléséhez azt a Társaság szükségesnek tartja.

1.5.7. A tájékoztatási kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül és az Ügyfél felel a tájékoztatási kötelezettség megszegéséből eredő kárért.

 

1.6. Értesítés

1.6.1. A Társaság az Ügyfél részére szóló értesítéseket, nyilatkozatokat, ajánlatokat és szerződéseket (a továbbiakban együtt: iratok) az Ügyfél által legutoljára írásban bejelentett levelezési címre küldi. Ilyen cím hiányában a Társaság az Ügyfél általa ismert bármely címére, illetve székhelyére, telephelyére küldheti az iratokat, több cím ismerete esetén szabad választása szerint.

1.6.2. Ha az Ügyfél levelezési címének megváltozását a Társaságnak nem jelenti be, a Társaság megkíséreli, de nem köteles az Ügyfél új levelezési címét felkutatni, és értesítéseit továbbra is az általa ismert levelezési címre küldheti. A Társaság akkor is kézbesítettnek tekinti a küldeményeket, ha azok „címzett ismeretlen” jelzéssel érkeznek vissza a legutoljára ismert levelezési címről.

1.6.3. A Társaság nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlansága, változás miatt vagy más, a Társaságon kívül álló okból a kézbesítés elhúzódik, vagy eredménytelen.

1.6.4. A Társaság az Ügyfél részére szóló iratokat nem köteles ajánlottan vagy tértivevénnyel postára adni. A postán való elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolata, vagy kézjeggyel ellátott példánya a Társaság birtokában van és az elküldést kézjeggyel ellátott feladójegyzék, feladószelvény vagy a Társaság e célból vezetett nyilvántartása igazolja.

1.6.5. Az előző pontban megfogalmazott szabály nem vonatkozik a bankjegyekre, az értékpapírokra, valamint egyéb, értéket képviselő okmányokra vagy más olyan küldeményekre, amelyeket jellegüknek megfelelően fokozott biztonsággal kell kezelni. A Társaság ilyen esetben a tőle elvárható gondossággal megválasztott módon továbbítja a küldeményt. A továbbítás az Ügyfél költségére és veszélyére történik.

1.6.6. Belföldi cím esetén a postára adást követő 5., európai cím esetén a postára adást követő 10., Európán kívüli cím esetén a postára adást követő 20. postai munkanap elteltével a Társaság jogosult úgy tekinteni, hogy az írásos értesítést az Ügyfél megkapta, azaz az értesítés megtörtént.

1.6.7. A Társaság a közleményének az ügyfélforgalom részére nyitva álló helyiségeiben történő kifüggesztése, vagy a honlapon történő közzététel útján is értesítheti Ügyfeleit abban az esetben, ha a közleményben foglaltak az Ügyfelek széles körét érintik.

1.6.8. Az Ügyfél köteles 10 napon belül értesíteni a Társaságot, ha valamely általa a Társaságtól várt értesítés nem érkezett meg. E határidő elmulasztása következményei az Ügyfelet terhelik, a Társaság nem felel a 10 napot meghaladó késedelemből eredő kárért. A Társasághoz érkezett küldemények érkezési idejére a Társaság nyilvántartása az irányadó. Kivételt képeznek ez alól a kézbesítési bizonyítvánnyal (tértivevényes) küldemények, amely esetben a tértivevényen szereplő érkezési időpont az irányadó.

 

1.7. A kapcsolattartás formája

1.7.1. Mind a Társaság, mind az Ügyfél az egymásnak szóló értesítéseket, üzeneteket, valamint a szerződéseket köteles írásba foglalni.

1.7.2. Írásbeli formának az olyan okirat minősül, amelyen az aláírásra jogosultak eredeti, vagy a Társaság képviseletre jogosult munkatársának elektronikusan rögzített (szkennelt, vagy elektronikus aláírással hitelesített) aláírása szerepel.

1.7.3. A Társaság az Ügyféllel fennálló kapcsolatára és a konkrét ügyre tekintettel – amennyiben erre vonatkozóan az Ügyféllel megállapodott – a telefonon, telefaxon, e-mail útján továbbított értesítéseket, szerződéseket, egyéb iratokat elfogadhatja. Elfogadás esetén az ezekben foglaltak mindkét félre nézve kötelezőek.

1.7.4. Telefon útján történő kapcsolattartás esetén az Ügyfelet a Társaságnak be kell azonosítania. A Társaság azonosított ügyfélnek tekinti a személyes adatokat (név, lakcím, anyja neve, születési adatok), és a bejelentés tárgyához kapcsolódó, a Társaság által nyilvántartott azonosítót (pl. ügykód, ügyszám) megadó ügyfelet.

Az azonosításra alkalmas adatok hiányában az Ügyfél részére csak általános tájékoztatás adható, hogy kérdését, bejelentését milyen formában, illetve hol teheti meg.

1.7.5. Elektronikus levelezés (e-mail) útján történő kapcsolattartás esetén a Társaság főképp általános és tájékoztató jellegű információt ad.

1.7.6. A Társaság nem felel azokért a károkért, amelyek a telefon, telefax, e-mail igénybevételével történő adatátvitel, információ átadás során előforduló tévedés, félreértés vagy hiba eredményeként keletkeznek.

 

1.8. Képviselők, közreműködők

1.8.1. A Társaság az üzleti kapcsolat biztonsága érdekében meggyőződik az Ügyfél nevében eljáró személy képviseleti jogosultságáról. Üzleti tárgyalások folytatása során vagy a teljesítés során a Társaság bármikor kérheti a képviseleti jog megfelelő igazolását.

1.8.2. A Társaság jogosult az Ügyfél által hozzá bejelentett képviselőket és az ő aláírásaikat mindaddig érvényesnek tekinteni, amíg a képviseleti jog megszűnéséről, visszavonásáról vagy az új képviselő képviseleti jogáról szóló – és amennyiben szükséges -, megfelelő bizonyító erővel rendelkező okirattal megerősített írásbeli értesítés hozzá meg nem érkezett.

1.8.3. A Társaság jogosult harmadik személy közreműködését igénybe venni, amennyiben ezt saját követelése biztonsága és érvényesítése érdekében szükségesnek látja.

 

1.9. Ellenérték

1.9.1. Az Ügyfél a Társaság szolgáltatásaiért:

  • kamatot,
  • késedelmi kamatot,
  • jutalékot,
  • szerződésmódosítási díjat
  • egyéb díjakat, költségeket

(továbbiakban együtt: ellenérték) fizet.

1.9.2. A Társaság által az Ügyfél részére teljesített szolgáltatások, különösen a követelés érvényesítésével összefüggésben felmerülő költségek, díjak, esetleges hatósági eljárás költségei, a közreműködő igénybevételének költségei, a jogi és egyéb szakértői költségek, postaköltségek, illetékek, stb. – az Ügyfelet terhelik. A terhelhető költségtételek felsorolását és díjösszegeit az Üzletszabályzat 1. sz. Melléklete tartalmazza.

1.9.3. Az ellenérték mértékét az alapügylet szerződése, illetve a Társaság és az Ügyfél között megkötött szerződés tartalmazza.

1.9.4. Az egyes szerződésekben rögzített ellenérték mértékét csak a szerződésben vagy Üzletszabályzatban meghatározott módon lehet megváltoztatni. Az ellenérték Ügyfél szempontjából történő kedvezőtlen változása az Ügyfél értesítését, vagy a nyilvános közzétételt követő 15. naptól lép hatályba.

1.9.5. A Társaság a kamatot és más időtartamhoz kötött díjakat az alábbi képlet szerint számolja.

a)      naptári napokra:

Tőke x éves kamatláb %-ban x naptári napok száma
100 x 360

b) minden megkezdett 30 napra:

Tőke x havi kamatláb %-ban x megkezdett időszak (30 nap) száma
100

Tőke: az engedményezés napján fennálló tőketartozás összege.

Kamat: a szerződésben kikötött, a hitelt nyújtó bank üzletszabályzata szerinti kamatmérték.

1.9.6. Az Ügyfél a fizetési kötelezettsége késedelmes teljesítése esetén a tőketartozás és az ügyleti kamaton felül késedelmi kamatot köteles fizetni.

1.9.7. A késedelmi kamat tekintetében, a jogszabályban (Ptk.) meghatározott mérték az irányadó.

1.9.8. Az ellenérték megfizetése – jellegétől függően – a szerződésben rögzített időpontokban, vagy felmerüléskor, illetve a jogi úton történő igényérvényesítés során esedékes.

1.9.9. Az Ügyfél átutalással vagy csekkbefizetéssel köteles megfelelő időben gondoskodni az ellenérték megfizetéséről. Pénzügyi teljesítésnek a Társaság bankszámláján történő jóváírás napja minősül.

1.9.10. A Társaság az Ügyfelek számára pénztárszolgáltatást nem biztosít.

 

1.10. A Társaság felelőssége 

1.10.1. A Társaság az üzleti tevékenysége során mindenkor az Ügyfél érdekeinek – az adott körülmények között lehetséges – figyelembe vételével és a tőle elvárható gondossággal jár el. Működése során megfelel az óvatos, körültekintő és megbízható (együttesen prudens) működés követelményeinek.

A Társaság megtéríti az Ügyfélnek mindazt az Ügyfél által bizonyított közvetlen anyagi kárt, amelyet szándékosan vagy nagyfokú gondatlanságával ügyfelének esetlegesen okozott. A Társaság Ügyfele az általában elvárható módon köteles a kármegelőzés és a kárenyhítés érdekében haladéktalanul eljárni és a Társaságot értesíteni. Az Ügyfél kártérítési igénye esetén a Ptk. 6:519 §-ában foglaltak alapján köteles bizonyítani a Társaság jogellenes és felróható magatartását, mulasztását, a bekövetkezett kárt, valamint az ezek között közvetlenül fennálló ok, okozati összefüggést.

1.10.2. A Társaság nem felel az olyan károkért, amelyek olyan ok miatt következtek be, amelynek az elhárítására vagy befolyásolására a Társaságnak nincs lehetősége. A Társaság nem felel a hozzá benyújtott okmányok eredetiségéért, érvényességéért, azok módosulásaiért.

1.10.3. A Társaság tevékenységei ellátásakor jogosult harmadik személy igénybevételére, és jogosult egyes tevékenységei kiszervezésére.

Amennyiben Társaság harmadik személy közreműködését veszi igénybe és a harmadik személy felelősségét jogszabály, üzletszabályzat, nemzetközi szerződés, szabályzat, szokvány, vagy a közreműködés feltételeit szabályozó szerződés korlátozza, a Társaság felelőssége is azokhoz igazodik.

1.10.4. A Társaság, a 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 68 § (1)bekezdésében foglalt szabályok betartásával, a pénzügyi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás, vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartásával kiszervezheti. A kiszervezett tevékenységet végzőnek – a kockázattal arányos mértékben – rendelkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, melyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységre előír. A kiszervezett tevékenység körét és a kiszervezett tevékenység végzőjét a Társaság az Üzletszabályzatban köteles feltüntetni.

A Társaság a következő szervezetekkel és tevékenységekre kötött kiszervezésnek minősülő szerződéseket:

  • Pénzügyi Vállalkozások Országos Egyesülete Kefír rendszer üzemeltetése
  • Luno Innováció Kft. szoftver üzemeltetés

1.10.5. A Társaság felelősségének jelen Üzletszabályzatban foglalt korlátozása vagy kizárása nem érinti a Társaságnak azt a felelősségét, amelyet szerződésben érvényesen nem lehet korlátozni vagy kizárni.

 

1.11. Titok és adatvédelem

1.11.1. A bank,- üzleti titok és a személyes adatok védelme érdekében a Társaság valamennyi, az adatokhoz hozzáférő és azokat megismerő alkalmazottját, munkatársát, megbízottját a bank,- üzleti titok fogalmára és annak megtartására, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó kötelezettségekre kioktatja, és a tudomásul vételt illetve a titoktartási kötelezettség betartásának vállalását írásban rögzíti.

1.11.2. A Társaság tulajdonosa, vezető tisztségviselői és alkalmazottai kötelesek a Társaság működésével kapcsolatban tudomásukra jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megtartani. Ezen korlátozás nem vonatkozik jogszabály által előirt adatszolgáltatásra, a Társaság és az Üzletfél közötti bírósági eljárásra, illetve az egyéb közvetítői, választott bírósági eljárásra.”

1.11.3. A Társaság az üzleti kapcsolatok megszűnése után is megőrzi az üzleti titkot.

1.11.4. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy nem tekinti üzleti, illetve banktitok megsértésének, ha a Társaság az adatok, információk átadás,- átvételét a Kereskedelmi Bankoktól, Takarékszövetkezetektől, illetve egyéb speciális hitelintézetektől, vagy Pénzügyi Vállalkozásoktól szerzi be. A Társaság titoktartási kötelezettsége az így megszerzett információkra, adatokra is vonatkozik.

 

1.12. Információadás az Ügyfélről

1.12.1. A Társaság az Ügyfél külön írásbeli felhatalmazása alapján részletesebb információt is jogosult kiadni az Ügyfélről.

1.12.2. Az információ adásával a Társaság az Ügyfélért semmilyen garanciát nem nyújt és semmilyen felelősséget nem vállal.

1.12.3. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy a Társaság jogosult és köteles a szerződésből eredő kötelezettségekre vonatkozó adatait a Központi Hitelinformációs Rendszert (KHR-t) működtető Bankközi Informatikai Szolgáltató Zrt-nek átadni.

 

1.13. Panaszok kezelése

1.13.1. A Társaság Ügyfele a Társaság tevékenységével kapcsolatos panaszát személyesen eljárva, telefonon vagy írásban teheti meg. Az Ügyfélnek lehetősége van a panasz elektronikus levelezés útján történő megtételére, a Társaság honlapján működtetett ügyfélkapcsolati portálon.

1.13.2. A panaszok központi ügyintézése a 1117 Budapest, Váli utca 4. szám alatt történik, levelezési cím: 3530 Miskolc, Csengey Gusztáv utca 11. 1/1.

Panaszt e-mailen az batorzrt@batorzrt.hu címen, illetve telefonon az ügyfélszolgálat 06-1/792-45-75 vagy 06-46/411-443 telefonszámokon lehet bejelenteni.

A Társaság tevékenységével kapcsolatos panaszát az Ügyfél a Társaság felügyeleti szervéhez is benyújthatja. A Társaság felügyeleti és fogyasztóvédelmi hatósága: a Magyar Nemzeti Bank, 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

1.13.3. A szóban tett panaszt a bejelentés helyén azonnal meg kell vizsgálni, és orvosolni. Ha az Ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet vagy annak azonnali kivizsgálása nem lehetséges – mivel a panasz várható kivizsgálása és rendezési ideje meghaladja a személyes ügyfélkiszolgálás ügyfél által elvárt idejét, illetve a válaszadáshoz más szakterülettel történő konzultációra is szükség van -, a panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy másolati példányát az Ügyfél részére át kell adni.

Az ügyfélszolgálathoz telefonon érkezett hangfelvétel rögzíti. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet az Ügyfélnek meg kell küldeni

1.13.4. Az írásbeli (postai úton, faxon, e-mailen érkezett, ügyfél képviselője által írásban átadott) illetve a szóbeli panaszról készül jegyzőkönyv szerinti panaszbejelentésre a válaszadási határidő a kézhezvételtől számított 30 naptári nap.

A panaszt és az arra adott választ Társaságunk 3 évig őrzi meg.

A panaszok elbírálását az MNB, mint fogyasztóvédelmi hatóság kérelemre, illetve hivatalból végzi. A panaszkezelés eljárási rendjének részletes szabályozását külön szabályzat tartalmazza.

 

1.14. Jogviták rendezése

1.14.1. Felek a köztük keletkező vitás kérdéseket lehetőség szerint közös megegyezéssel, békés úton kívánják rendezni, ebbe beleértve valamely közösen választott szakértő vagy más egyeztető fórum közreműködésével való megegyezést is. Amennyiben ez nem lehetséges, vagy az eljárás nem vezet eredményre, a Társaság és Ügyfele a vonatkozó hatásköri szabályokra tekintettel, alávetik magukat a Miskolci Törvényszék, illetve a Miskolci Járásbíróság kizárólagos illetékességének.

 

 

2. AZ ÜZLETSZABÁLYZATRA VONATKOZÓ EGYES KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

2.1. A követelések érvényesítése

2.1.1. A követelés érvényesítésének módszerét a Társaság a veszteség minimalizálása érdekében maga határozza meg.

2.1.2. A Társaság az üzleti döntések meghozatala előtt, saját üzleti biztonsága érdekében köteles átvizsgálni, értékelni:

  • a követelést megalapozó szerződések jogalapját, jogszerűségét, a követelés fontosabb paramétereit, a hitelező, az adós személyét, a követelés tőkeösszegét, járulékait, fedezettségét,
  • az adós és más kötelezettek jogi és cégjogi helyzetét, cégfelelősségi formáját, csőd-, végelszámolási-, felszámolási, végrehajtási eljárás folyamatban létét,
  • az adós és más kötelezett gazdasági helyzetét, kötelezettségeit, likviditását,
  • peres eljárás folyamatban létét,
  • a biztosítékok jogi helyzetét, értékét, mobilizálhatóságát,
  • a megtérülés várható összegét, idejét, kockázatát,
  • az esetleges behajtás során keletkező költségek nagyságrendjét.

2.1.3. Az Ügyfél köteles a követelések érvényesítésében adatok szolgáltatásával, a követelésekkel kapcsolatos okiratok átadásával és minden egyéb szükséges módon közreműködni.

2.1.4. Amennyiben a Társaság a követelést az adóssal, az érte vagy a követelésért bármilyen jogcímen felelősséget vállaló más Ügyféllel szemben nem kívánja közvetlen módon érvényesíteni, lehetősége van a követelés továbbértékesítésére.

 

2.2. Biztosítékok kezelése

2.2.1. Az Ügyfél köteles gondoskodni a Társaság számára biztosítékul szolgáló valamennyi vagyontárgy, jog és követelés fenntartásáról és értéke megőrzéséről. Köteles gondoskodni továbbá a követelések érvényesíthetőségéről és arról, hogy azok teljesítése a Társaság részére esedékességkor megtörténjen.

2.2.2. Az Ügyfél jogosult és köteles a használatában lévő, a Társaság javára biztosítékul lekötött vagyontárgyakat rendeltetésszerűen használni, kezelni, üzemeltetni, megőrzésükről gondoskodni.

2.2.3. Amennyiben az Ügyfél a fenti kötelezettségeinek nem tesz eleget és ezáltal a biztosítékok fennállását, értékét, érvényesíthetőségét veszélyezteti, akkor a Társaság – vagy az általa megbízott személy – jogosult közvetlenül eljárni az Ügyfél helyett, illetve kezdeményezni a szükséges hatósági vagy bírósági eljárást.

2.2.4. Ha valamely biztosítékul szolgáló jog gyakorlása vagy követelés érvényesítése a lekötés időtartama alatt esedékessé válik, a Társaság jogosult a jogot gyakorolni, illetve a követelést érvényesíteni. Az érvényesítés során befolyt összegeket a Társaság jogosult biztosítékként kezelni.

2.2.5. A biztosíték nyújtásával, fenntartásával, ellenőrzésével, kezelésével és érvényesítésével kapcsolatos minden szükséges költség az Ügyfelet terheli.

2.2.6. A Társaság kérésére az Ügyfél köteles megfelelő biztosítékot nyújtani vagy a már meglévő biztosítékot kiegészíteni olyan mértékben, amilyen mértékben a Társaság megítélése szerint, a követelés megtérülésének biztosítékául ez szükséges. A Társaság a biztosíték kikötésekor jogosult meghatározni, hogy az egyes biztosítékok közül melyeket és milyen értékben fogadja el.

 

2.3. Felmondás

2.3.1. Az Ügyfél a szerződés eltérő rendelkezése hiányában bármikor jogosult a Szerződést részben vagy egészben írásban felmondani, ha a felmondással egy időben a Társaság fele fennálló, a Szerződésből fakadó valamennyi kötelezettségének eleget tett.

2.3.2. Az üzleti kapcsolat során a nem határidőben történő fizetés, az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megszegése, vagy bármely más a Szerződésből vagy az Üzletszabályzatból eredő kötelezettség nem teljesítése, valamint a Társaság előzetes hozzájárulása nélkül a fedezet elvonására irányuló magatartás, súlyos szerződésszegésnek minősül.

2.3.3. Súlyos szerződésszegés, felmondási esemény esetén a Társaság jogosult a Szerződést egyoldalúan, azonnali hatállyal felmondani.

2.3.4. A Szerződéseknek a Társaság által súlyos szerződésszegésre, felmondási eseményre tekintettel történő azonnali hatályú felmondása esetén az Ügyfél köteles a Társasággal szemben fennálló valamennyi tartozását haladéktalanul kiegyenlíteni.

 

2.4. A pénzügyi teljesítések elszámolása

2.4.1. A Társaság az Ügyfél által az adósság rendezése céljából teljesített befizetését – a Ptk.-ban meghatározottak szerint – először a költségre, azután a kamatra és végül a tőkére számolja el.

2.4.2. Ha az Ügyfélnek a Társasággal szemben több tartozása áll fenn, és a teljesítés nem fedezi az Ügyfél valamennyi tartozását, azt a Társaság az Ügyfél rendelkezése szerint, ennek hiányában pedig arra a tartozásra számolja el, amelyre azt az Ügyfél felismerhetően szánta.

2.4.3. Ha az Ügyfél nem rendelkezett, és szándéka sem ismerhető fel, a Társaság a teljesítést:

  • a régebben lejárt,
  • azonos lejárat esetén az Ügyfélre terhesebb,
  • egyenlő mértékben terhes tartozások közül pedig, a kevésbé biztosított követelés fedezésére fordítja.

 

3. Záró rendelkezések

Az Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: 2014. december 1.

 

Melléklet

1. sz. Melléklet

A követelés érvényesítésével összefüggésben felmerülő költségek (2/2019. (II.13.) MNB ajánlás „VIII. díjak, költségek felszámítása” alapján):

 

Fizetési meghagyásos eljárás költsége: az alapeljárásban a díjalap  3%-a, de legalább 8 000 forint és legfeljebb pedig 300 000 forint A fizetési meghagyásokról szóló 2009. évi L. tv. 45. §
Peres eljárás költsége: I. fokú eljárásban a per tárgyának értéke után

a) peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint;

b) bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint;

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 42. § (1) bekezdése
Végrehajtási eljárás megindításának költsége: végrehajtási záradék kiállításának díja: az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint,

végrehajtási lap kiállításának díja: a díjalap 1%-a, de legalább 8 000 forint, legfeljebb 150 000 forint

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. 31/E. § (2) bekezdés a) pontja

A fizetési meghagyásokról szóló 2009. évi L. tv. 55. § (1) bekezdés

Végrehajtói költségek: végrehajtói díj kalkulátor A bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 8/2021. (X.29.) SZTF rendelet
Postaköltség: levél: 175 Ft

ajánlott levél: 670 Ft

tértivevényes levél: 1030 Ft

Magyar Posta hatályos díjszabása alapján
Fedezetértékelés költsége: Fedezeti ingatlan értékének függvényében, de minimum 35.000,- Ft + ÁFA Értékbecslő által kiállított számla alapján

2. sz. Melléklet

A követelések elengedésével kapcsolatos adómentesség

A Személyi Jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, 1. számú melléklete, amely a magánszemélyek adómentes bevételeit tartalmazza 7.21pontja, amelyet a 2015. évi CLXXXVII tv. 73.§. a) 3 melléklet 1. pontja módosított és 2015. november 28. napjától hatályosult lehetőséget biztosít a Pénzügyi Intézmények, így a Bátor Pénzügyi Zrt. részére a kötelezettek (pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés) vonatkozásában a követelés elengedésére adómentesen.

A Bátor Pénzügyi Zrt. (pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés) minden esetben csak és kizárólag írásba foglalt egyezség alapján ad Adósai számára kedvezményt a tartozás összegéből. A tartozás elengedésre, – figyelemmel a törvényi előírásokra – vagyis, hogy az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával kerül sor.

error: Másolás nem engedélyezett